Változó világunkban, az internet, a virtuális korszak rohamos térnyerésével az olvasói szokások és az ízlés világ sem ugyanaz, mint korábban volt. Mindezek ismeretében kikértem a városi könyvtár, a NGVK munkatársaitól a 2011-2014. évi statisztikai adatokat, és azokat áttanulmányozva, érdekes adatokra leltem. (tovább...)
Változó világunkban, az internet, a virtuális korszak rohamos térnyerésével az olvasói szokások és az ízlés világ sem ugyanaz, mint korábban volt. Mindezek ismeretében kikértem a városi könyvtár, a NGVK munkatársaitól a 2011-2014. évi statisztikai adatokat, és azokat áttanulmányozva, érdekes adatokra leltem.
Több, optimizmusra okot adó adatot is találtam, melyek megerősítenek abban, hogy talán mégsem tűnik el az olvasási kedv az internet elterjedésével, legalább is Budakeszin biztosan nem.
És most nézzük a száraz tényeket, nézzünk a számok mögé! Bár az összes, évről-évre beiratkozók száma 25 %-al csökkent 2011-2014 között, ez csak annak tudható be, hogy 2012 óta, az addigi ingyenes beiratkozás megszűnt. Az élelmes családok pedig ehhez alkalmazkodva egy családon belül a legkisebb díjat fizető családtaggal vetetik ki a könyveket. Ez kétségtelenül rontja a beiratkozói statisztikai számokat! Ám ez a kikölcsönzött könyvek számában nem mutat visszaesést. A felnőtt kölcsönzés (14. évtől) nem esett vissza, stagnál, viszont az nagyon örvendetes tény, hogy a kikölcsönzött gyermekkönyvek száma 10.311-ről, 15.431-ra nőtt, ami 50%-os emelkedést mutat. Ez bizony csodálatos eredmény! Gyakran a legcsendesebb helyen születnek a legnagyobb dolgok! Kár, hogy ezeket nem mindig vesszük észre!
Ezekben a remek eredményekben benne van a könyvtár korábbi- és jelenlegi vezetésének, munkatársainak a hétköznapi könyvtári munkán túlmutató kezdeményező, kreatív munkája, innovatív gondolkodása, melyek a legkényesebb fővárosi irodalmi szalonok igényeit is kielégíthetnék. Csak hát a hely!
A rendezvények számának alakulásán látszik, hogy egyre nagyobb az igény arra, hogy a könyvtár a hagyományos formák mellett közösségi térként is működjön. Író-olvasó találkozók a jelen legolvasottabb alkotóival, ismert helyi alkotókkal, biblioterápi – irodalmi ismeretterjesztő kör, ismeretterjesztő előadások, egészségmegőrző túrák, stb.
A gyerek könyvtárban pedig hasonlóképpen játékos író-olvasótalálkozók, vetélkedők, könyvhasználati foglalkozások és az igényeket felmérő, „Kerestem, de nem találtam füzet” várja a kicsiket és szüleiket a kedves és oldott légkörben. Ebben az 50 %-os gyermekkönyv kölcsönzési számban nyilván az is szerepet játszik, hogy Budakeszin, az országos trendtől eltérően sok a gyerek és a szülők nagy hányada fontosnak tartja csemetéi olvasásra nevelését is.
Természetesen, még ezeket a remek kezdeményezéseket is tovább lehetne bővíteni, de a könyvtár szűkre szabott területe, a kevés munkatárs ezt már aligha tudná vállalni.
A remény azonban megjelent a közelmúltban Budakeszin, hisz a tervezett városközpont – benne egy nagyobb és korszerűbb könyvtárral – minden bizonnyal a főváros irodalmi szalonjainak a szintjén szolgálhatná a város könyvszerető polgárait.
Infografika: Laczkó Soma
